Összetétele

Működése

Feladata és célja

Feltárási engedélykérelmek véleményezése

Összetétele:

Az Ásatási Bizottság (ÁB) a Hivatal kilenc főből álló, független szakmai tanácsadó testülete. Tagjait a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek közül 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel. Működésének keretét a 2001. évi LXIV. törvényhez kapcsolódó 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet, valamint 16/2010. sz. KÖH Elnöki Utasítás szabályozza.

Az Ásatási Bizottság tagjai:

• Dr. Müller Róbert – elnök
• Dr. Benkő Elek (MTA Régészeti Intézete)
• Dr. Biczó Piroska (Magyar Nemzeti Múzeum)
• Dr. Kulcsár Valéria (Szegedi Tudományegyetem BTK Régészeti Tanszék)
• Dr. Szabó Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet)
• Dr. Szatmári Imre (Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága)
• Dr. Takács Miklós (MTA Régészeti Intézete)
• Takácsné Bolner Katalin (Vidékfejlesztési Minisztérium)
• Dr. Zsidi Paula (Budapesti Történeti Múzeum)

Működése:

Az ÁB rendszeres üléseken és helyszíni kiszállásokon végzi alaptevékenységét. Az ülések kéthetente hétfőn 10.15 órakor kezdődnek a Hivatal Táncsics Mihály utcai székházában, Budapesten. Az ÁB-t a Hivatal működteti, a tevékenységével kapcsolatos szervezési, működtetési, titkársági feladatokat a Koordinációs és Felügyeleti Főosztály látja el.  Különösen indokolt esetben rendkívüli ÁB-ülésre is sor kerülhet.
Az ÁB rendes ülései 2010. második félévében:

•   július 12.
•   július 16.
•   augusztus 9.
•   augusztus 30.
•   szeptember 13.
•   szeptember 27.
•   október 11.
•   október 25.
•   november 8.
•   november 22.
•   december 6.
•   december 20. (szükség esetén)

Feladata és célja:

Az ÁB az elsőfokú hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal munkáját, valamint a régészeti örökséget érintő általános szakmai kérdésekben állásfoglalásokat ad ki. Megvizsgálja a régészeti feltárások indokoltságát, és véleményezi a feltárási engedély iránti kérelmeket, valamint a megelőző feltárásokra vonatkozó szerződéseket. Javaslatokat tesz a munkák szakmai követelményeire, és közreműködik a feltárások, illetve a régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő egyéb tevékenységek ellenőrzésében. Az ÁB elvi, a konkrét ügyeken túlmutató szakmai véleményt is megfogalmazhat.

Feltárási engedélykérelmek véleményezése:

Az ÁB feltárási engedélykérelmek véleményezése során mérlegeli:

• a feltárási engedély iránti kérelem, illetve a megelőző feltárásra vonatkozó szerződés és mellékleteinek szakmai tartalmát;

• a kérelemben szereplő cél feltételeinek, – így a feltárást végző személy(ek) felkészültségének, a feltárásra szánt időtartamnak, szükséges költségvetésnek stb. ¬– biztosítottságát;

• a Hivatal Nyilvántartási Irodája által szolgáltatott adatokat arról, hogy a feltárás tervezett felelős vezetője, illetve szakmai munkatársa(i) teljesítették-e jogszabályban előírt dokumentációs kötelezettségeiket;

• a feltárás indokoltságát, tekintettel a Kötv., valamint az Európa Tanács tagállamai között aláírt és Magyarország által a 149/2000.(VIII.31.) Korm. rendeletben kihirdetett ún. Vallettai, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény rendelkezéseire, valamint arra az alapelvre, mely szerint régészeti lelőhelyeket változatlan állapotban kell megőrizni az utókornak, s ezek még régészeti ásatással is csak indokolt esetben bolygathatók meg.

Az ÁB szakmai véleményében:

• javasolhatja a felelős vezető mellett munkatárs vagy konzulens régész közreműködését a feltárásban,

• falak előkerülésének esetére ajánlásokat tehet az állagmegóvásukkal kapcsolatos előírásokra,

• egyéb szakmai észrevételt tehet.