Tartalom ·
Feltáró intézmény, felelős vezető ·
Engedélyköteles régészeti feltárások ·
Mentő feltárás ·
Feltárási engedély és szerződés ·
Vonatkozó alapvető jogszabályok Régészeti feltárást az illetékes, valamint a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, illetőleg a régészeti tanszékkel rendelkező magyarországi egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal végezhet.
A régészeti feltárás vezetője csak olyan felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező régész lehet, aki az engedélyes intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy megbízási jogviszonyban áll. (További részleteket ld.
az űrlap rovataihoz kapcsolódó tudnivalók 1.3!)
Felsőfokú szakirányú végzettségnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem szakirányú oklevele (egyetemi diploma, tudományos fokozat) számít. (Részletesen ld. a
NKÖM Műemléki Főosztálya 2002. szeptember 12-én az Ásatási Bizottságnak írt levelét.)
Engedélyköteles régészeti feltárások Mentő feltárás kivételével - minden régészeti tevékenység csak feltárási engedély alapján végezhető (beruházást megelőző feltárás esetében érvényes szerződés is szükséges). Az engedélyt a Hivatal adja ki (illetve a szerződést a Hivatal hagyja jóvá).
Az engedélyköteles feltárások jellegük szerint lehetnek:
1) beruházást megelőző
2) kutatási program keretében végzett (tervásatások)
módszerük szerint:
1) ásatás
2) terepbejárás
3) hitelesítő ásatás
4) próbafeltárás (különösen a nagy felületet érintő megelőző feltárások megkezdése előtti szondázás)
5) műszeres lelet- és lelőhely-felderítés (pl., légifelvételezés, geofizikai vagy geodéziai felmérés, fémkereső műszerrel végzett lelettérképezés egyéb).
Mentő feltárás A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges, de a bejelentéstől számított 24 órán belül kiadott nyilatkozatát köteles a múzeum az illetékes első fokú hatóság, jegyző, leletbejelentő, a munkálatok felelős vezetője, a terület tulajdonosa (használója, kezelője) mellett egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a régészeti lelőhely, illetve lelet meghatározását, a lelet megtalálásának helyét, idejét és módját, szakmailag indokolt javaslatot a tevékenység folytatásának feltételeiről, illetőleg a munka felfüggesztéséről és annak várható időtartamáról.
A mentő feltárás dokumentációs kötelezettségei megegyeznek az engedélyköteles feltárásokéval.
Feltárási engedély és szerződés Kérelem benyújtása A feltárási engedély-kérelmeket a feltárások kezdete előtt legkésőbb 30 nappal egy példányban, eredeti aláírásokkal a Hivatal területileg illetékes regionális irodájához kell benyújtani.
A
formanyomtatvány letölthető a Hivatal honlapjáról, beszerezhető a regionális irodákban, másolható a Múzeumi Hírlevél 2002. májusi (XXIII/5.)
számának mellékletéről.
A feltárási engedély iránti kérelmet olvashatóan, géppel vagy nyomtatott betűkkel kell kitölteni. Hiányos vagy kitöltetlen kérelmeket a Hivatalnak nem áll módjában elfogadni. Az adatok pontosságáért a kérelmező tartozik felelősséggel, tehát a hibás adatokból származó esetleges jogkövetkezmények is őt terhelik.
Megelőző feltárások esetében az engedélykérő-laphoz a múzeum és a beruházó között létrejött szerződést is csatolni kell. (A szerződés tartalmáról ld. részletesen
az űrlap rovataihoz kapcsolódó tudnivalók 4.4. pontot!)
Mintaként néhány a
Hivatalhoz érkezett szerződés a Honlapon megtekinthető.
egyéb hatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások A feltáráshoz szükséges egyéb hatósági engedélyeket mindig a feltárási engedélyt kérőnek kell beszereznie. Ilyen hatósági engedélyre van szükség, ha védett természetvédelmi területen, vagy erdőterületen terveznek ásatást (Idevágó jogszabályok:
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 38. § (1) bekezdés a) pontja /Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez;/ valamint 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel 66. § (1) bekezdés /Az erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni./) A
hatóságok és szakhatóságok név- és címjegyzéke megtalálható a honlapon.
A szakhatósági hozzájárulásokat (például a talajvédelmi szakszolgálattól) a Hivatal szerzi be. Természetesen, ha a feltáró ezeket a kérelem benyújtásakor már mellékelni tudja, akkor lényegesen megrövidül az eljárás ideje.
Megelőző feltárás esetén, ha a beruházó is köteles a vonatkozó jogszabályok értelmében egyéb hatósági, illetve szakhatósági hozzájárulásokat beszerezni, úgy ezeket a beruházónak kell a feltárásra kiterjedő érvénnyel beszereznie és a múzeumnak a kérelem mellékleteként benyújtania.
ügyintézés A benyújtott engedélykérelmek és szerződések elbírálási ideje 30 nap, mely egyszer – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 33.§. (7) bekezdése alapján - indokolt esetben meghosszabbítható legfeljebb 30 nappal.
A feltárási engedélykérelmeket és a szerződéseket a regionális irodák az Ásatási Bizottságnak továbbítják. Ásatási időszakban kéthetente, általában havonta tart a bizottság üléseket, melyek hétfőnként 10 órakor kezdődnek a Hivatalban.
Az Ásatási Bizottság a kérelmeket szakmai szempontból véleményezi. (ld. részletesen
Ásatási Bizottság.)
A döntést a regionális iroda hozza meg az Ásatási Bizottság javaslatának figyelembe vételével.
Feltárási engedély, szerződés érvényessége A feltárási engedély határozott időre, de legfeljebb egy évre szól (a jogerőre emelkedésétől számítva). Nem ruházható át.
Az engedély kiadásának keltéhez hozzá kell számítani a 15 napos fellebbezési határidőt is, a feltárási engedély csak ezután emelkedik jogerőre.
Ha a megelőző feltárás beruházáshoz kapcsolódik, akkor a feltárási engedély csak a beruházó és a feltárást végző intézmény közötti szerződéssel együtt, annak részeként érvényes. A Hivatal pozitív döntése esetén a benyújtott szerződés eredeti példányát megőrzi, másolatait jóváhagyó záradékkal és pecséttel ellátva visszaküldi a szerződő feleknek.
Az engedélyben foglalt adatokban bekövetkezett változástól számított 15 napon belül a Hivataltól kell kérni az engedély módosítását.
A Hivatal a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha a jogszabályi és a feltárási engedélyben foglalt előírásokat megszegik.
útmutató az engedély-kérő lap kitöltéséhez (Olvasható a formanyomtatvány hátoldalán is!)
1.
A feltárást kérő adatai:
Az 1.1. pontba és az 1.2. pontba írandó adat abban az esetben tér el egymástól, ha a feltárást egy megyei múzeumszervezethez tartozó, helyi gyűjtőkörrel rendelkező múzeum végzi:
1.1. Az engedélyt kérő intézmény neve, székhelye, címe:
|
Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága
8000 Székesfehérvár, Fő u. 6.
|
1.2. A feltárást végző intézmény neve, székhelye, címe:
|
Intercisa Múzeum
2400 Dunaújváros, Városháza tér 4.
|
Az engedélykérelmet ezekben az esetekben mindkét intézmény vezetőjének alá kell írnia.
A megyei múzeumszervezethez nem tartozó múzeumok, a régészeti tanszékekkel rendelkező egyetemek, a MTA Régészeti Intézete, illetve a nemzeti kulturális örökség minisztere által felügyelt örökségvédelmi intézmények esetében az 1.2. pontot az alábbiak szerint kell kitölteni:
Pl.:
1.1. Az engedélyt kérő intézmény neve, székhelye, címe:
|
Magyar Nemzeti Múzeum,
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
|
1.2. A feltárást végző intézmény neve, székhelye, címe:
|
Ua.
|
1.3. A feltárásnak csak egy felelős vezetője lehet, aki csak olyan felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező régész lehet, aki az engedélyes intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy megbízási jogviszonyban áll. Természettudományos vizsgálatoknál (pl. geofizikai felmérés, légifelvételezés, stb.) a megrendelő régész nevét kell ebben a rovatban feltüntetni. Ahol munkaközösségek végzik a feltárást, ott is meg kell jelölni egy személyt vezetőként, aki felelős a feltárási engedélyben foglaltak és a jogszabályok betartásáért. A munkaközösség tagjait az 1.4. rovatban kell feltüntetni. Ajánlatos, hogy ilyen esetekben a munkaközösségek tagjai írásban rögzítsék egymás közötti jogaikat és kötelezettségeiket. 1.5. A konzulens feladatai: a régészeti szakmai tanácsadás a feltárás felelős vezetője, illetve a feltárás régészeti szakmai szempontból történő ellenőrzése a feltárás minden fázisára kiterjedően. A konzulens kétféle módon jelölhető ki: vagy a feltárási engedélyt kérő ezt kérelmezi, vagy az Ásatási Bizottság javasolja.
2.
A feltárás helye:
A 2.1. (2.1.1-2.1.4.) rovato(ka)t abban az esetben kérjük kitölteni, ha a feltárás egy lelőhelyet érint (ez esetben a 2.2. ponthoz nem kell írni semmit).
2.1.2. A lelőhelyszám rovatba csak a régészeti topográfiában megjelent számot kérjük beírni.
2.1.3. A koordináták kitöltése csak abban az esetben szükséges,
ha a mellékelt helyszínrajzon ezek nem láthatók. A koordináták méterben olvasandóak le. Az 1:10000-es térképen használt koordináta hálózat csak a kilométer értéket adja meg, ezen kívül a kilométeren belüli méter-adatot is le kell mérni és feltüntetni.
2.1.4. A kérelemben fel kell tüntetni az igénybe veendő terület helyrajzi számát, művelési ágát, tulajdonosának nevét és címét, ha az ingatlant nem a tulajdonos használja, akkor a kezelőét vagy használóét is. A feltárási engedélyt ugyanis hivatalból meg kell küldeni valamennyi érintettnek. Ezeket az adatokat a feltárással érintett ingatlanok 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapjairól kell leolvasni (a tulajdoni lap másolatát nem kell mellékelni!).
3.
A tervezett feltárás adatai:
3.1. Aláhúzással kérjük megjelölni a tervezett feltárás módját. Természetesen egy feltárási engedély iránti kérelemben több feltárási mód is megjelölhető, ha az ugyanazon lelőhelyre vonatkozik (például: egy római katonai tábor geodéziai felmérése és terepbejárása, vagy próbafeltárás és megelőző feltárás.
3.2. A feltárandó régészeti jelenségek jellegét és korát kérjük a rendelkezésre álló adatok alapján pontosan meghatározni. Minden lelőhelynek többféle jellege lehet (például telep, sír, szórvány stb.), ezeket kérjük külön sorban feltüntetni. Minden jelleghez kor(ok) tartoz(hat)nak, ezeket egyenként kell megjelölni.
3.2. A feltárandó régészeti jelenségek
|
jellege:
|
kora:
|
telep
|
DVK, római, középkor
|
temető
|
középkor
|
templom
|
Árpád-kor, középkor
|
A jelleg meghatározásánál az MRT jelkulcsait ajánljuk használni. A kornál azt a legpontosabb meghatározást kell adni, ami a kitöltés pillanatában kétségkívül megállapítható.
3.3.1. Megelőző feltárás esetén kérjük pontosan meghatározni, milyen beruházás teszi szükségessé a régészeti munkát (pl.: alápincézett családi ház építése, sávalapos műhely építése, szennyvízcsatorna építése stb.)
3.7. Nem fogadható el az olyan kérelem, amelyben nincs megjelölve a feltárás kezdetének és befejezésének tervezett időpontja. Amennyiben ezek az időpontok még nem határozhatók meg, akkor ajánlatos olyan időpontokat megadni, melyek között biztosan meg fog történni a feltárás (pl. az 'előreláthatólag szeptember-október hónapokban' megjelölés helyett a szeptember 1. és október 31. stb.). Figyelembe kell venni azt is, hogy az engedély meghatározott időre, de legfeljebb egy évre szól.
4.
Mellékletek:
4.1.1. A tervezett feltárás helyszínrajzát minden kérelemhez mellékelni kell. Új feltárások kérelméhez lehetőleg országos koordinátákkal ellátott térképmásolatot kérünk csatolni, folyamatos feltárások esetén elegendő az előző év(ek)ben már feltárt, illetve a tervezett területet bemutató összesítő alaprajz is.
4.2-4.3.Terepbejárás, légifelvételezés, egy lelőhelynél nagyobb területet érintő műszeres leletfelderítés, valamint nyomvonalas létesítmények megelőző feltárása esetén kötelező melléklet az ismert lelőhelyek jegyzéke, mely az egyes lelőhelyek jelenségeit (telep, temető, stb.) és azok korát is feltünteti, valamint az összesítő térkép.
4.4. A jogszabály szerint a beruházó, illetve kivitelező és az ásató intézmény által a megelőző feltárás elvégzésére kötött szerződésnek - függetlenül a feltárási engedély iránti kérelem űrlapjától - tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével,
b)a feltárás tárgyát és módszereit,
c) a feltárás felelős vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét, a szakmai munkatársak nevét és szakterületét,
d) a leletanyag elhelyezésére vonatkozó javaslatot,
e) a becsült költségek folyósításának módját és ütemezését, a tényleges költségekről szóló végleges elszámolás módját és határidejét, illetőleg a beruházó kötelezettségvállalását a tényleges költségek teljes viselésére vonatkozóan,
f)a feltárás befejezésének időpontját, valamint
g) a szerződés mellékletét képezik a más jogszabályok által előírt, a beruházó által beszerzett engedélyek az ezekben foglalt korlátozásokkal, kitételekkel, illetve amennyiben a Hivatal örökségvédelmi hatástanulmány vagy egyéb vizsgálat készítését rendelte el, annak dokumentációja.
A feltárási engedély iránti kérelem kötelező mellékletei a feltárás jellege és módszere szerinti bontásban:
A feltárás módszere szerint: terepbejárás esetén: - az érintett ismert lelőhelyek jegyzéke
- 1:10.000 léptékű összesítő térkép az illetékes múzeum véleménye (ha nem az illetékes múzeum kérte az engedélyt)
légifelvételezés esetén: - az érintett ismert lelőhelyek jegyzéke 1:10.000 léptékű összesítő térkép
műszeres lelet- és lelőhely-felderítés esetén: egy lelőhelyet érintően:
- a feltárás helyének azonosítására alkalmas (1:10.000 léptékű) helyszínrajz
- az illetékes múzeum véleménye (ha nem az illetékes múzeum kérte az engedélyt)
több lelőhelyet érintően:
-az érintett ismert lelőhelyek jegyzéke
-1:10.000 léptékű összesítő térkép az illetékes múzeum véleménye (ha nem az illetékes múzeum kérte az engedélyt)
ásatás esetén: - a feltárás helyének azonosítására alkalmas (1:10.000 léptékű) helyszínrajz (ha a 2.1.4. pontban a művelési ág rovatba szántó meghatározás került, akkor a helyszínrajzon külön meg kell jelölni a feltárás helyét és a földdepó helyét)
- az illetékes múzeum véleménye (ha nem az illetékes múzeum kérte az engedélyt)
A feltárás jellege szerint: megelőző feltárás esetén: egy lelőhelyet érintően:
- a fenti mellékletek mellett,
- a beruházó és az ásató intézmény által kötött szerződés (megelőző feltárás előtti próbafeltárás esetén is) több lelőhelyet érintően, nyomvonalas létesítmények építését, valamint bányaművelés megkezdését megelőző feltárások esetén:
-az érintett ismert lelőhelyek jegyzéke
- nyomvonalas létesítmények építését, bányaművelés megkezdését megelőző feltárások esetén (1:25.000 léptékű) összesítő térkép:
- az illetékes múzeum véleménye (ha nem az illetékes múzeum kérte az engedélyt)
- a beruházó és az ásató intézmény által kötött szerződés (megelőző feltárás előtti próbafeltárás esetén is)
Vonatkozó alapvető jogszabályok 2004. évi CXL. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
16/2001. (X. 18.) NKÖM rendeleta Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról
18/2001. (X. 18.) NKÖM rendeleta régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel
Összeállította: Ernyey Katalin - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna
english magyar
