Fogalmak Régészeti lelőhelyek Régészeti feltárások Régészeti örökség A kulturális örökség részét képezi a régészeti örökség, azaz az emberi létnek a föld felszínén, a föld, a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma.
A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, kiterjed továbbá a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására, valamint a régészeti örökség megőrzésére. A régészeti örökség elemei a régészeti emlékek, valamint a régészeti leletek.
A régészeti emlék a régészeti örökség ingatlan eleme, a régészeti lelet a régészeti örökség felfedezett, feltárt, megkutatott, ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, eredeti összefüggéseiből elmozdult-e, elmozdították-e, vagy sem.
Régészeti lelőhelyek A régészeti lelőhely az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben megtalálhatók.
A régészeti lelőhelyek védelmük és kezelésük szempontjából az alábbi három kategóriába sorolhatók:
- Védett régészeti lelőhelyek
Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeinek védetté nyilvánítását – Hivatalunk javaslatára a miniszter rendeletben mondja ki. A védett régészet lelőhellyé nyilvánítás ténye az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül.
A védett régészeti lelőhelyeken belül megkülönböztetnek kiemelten védett lelőhelyeket, ezek a lelőhelyek kivételes tudományos jelentőséggel bírnak és nemzetközi, illetve országos szempontból is kiemelkedően fontosak.
A másik kategóriát azon fokozottan védett régészeti lelőhelyek alkotják, amelyek tudományos jelentőségük mellett egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak.
A védett régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges a földmunkával járó tevékenységekhez, legyen az faültetés vagy tereprendezéshez.
- Ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek
A „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kövt.) 11. §-a értelmében a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
A régészeti lelőhelyek nyilvántartásba vételéről Hivatalunk Nyilvántartási Irodája gondoskodik. A 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat. (Az adatokért, hatósági bizonyítványért igazgatási díjat kell fizetni. A díj mértéke 1-5 adattételig kérelmenként 2200 Ft.)
- Régészeti érdekű területek
Régészeti érdekű területnek tekinthető valamennyi terület, természetes vagy mestersége üreg és a vízmedrek azon része, ahol eddigi ismereteink szerint (pl.: történeti adatok, térképek; eddigi, már dokumentált lelet-előkerülések, stb.), valamint a környezeti feltételek (domborzat, kitettség) alapján számolni kell jelenleg még pontosan nem ismert elhelyezkedésű, kiterjedésű régészeti lelőhelyek, régészeti jelenségek és leletek előkerülésével.
A régészeti lelőhelyeket illetve régészeti érdekű területeket jogszabályok védik.
Miután a Kövt. értelmében a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak, a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni, a védelmükre irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, és csak szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A földmunkával járó beruházásokkal, fejlesztésekkel az örökségvédelmi törvény előírásai szerint (Kövt. 19. § (1) bekezdés) a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. A régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyekről, régészeti érdekű területekről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el
A régészeti feltárások költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (beruházó, építtető). A régészeti feltárás a területileg illetékes kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodái (a továbbiakban irodák)
(Link) által kiadott feltárási engedély alapján végezhető.
Régészeti feltárások A földmunkával járó fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásoknak/kutatásoknak különböző formái léteznek. A megelőző feltárások elvégzésére 2010. augusztus 1-je óta a területileg illetékes megyei múzeumok jogosultak.
Régészeti lelőhelyen a régészeti érintettség mértékétől függően a területileg illetékes irodák régészeti megfigyelést írhatnak elő (Kövt. 22. § (2) bekezdés). A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés feladata annak tisztázása, hogy a tervezett beruházás nem sért-e, semmisít-e meg vagy fed-e el régészeti jelenségeket, továbbá a régészeti megfigyelés biztosítja a földmunkák során esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek szakszerű feltárásának és dokumentálásának lehetőségét.
A régészeti megfigyelést a beruházó és a régészeti megfigyelés végzésére jogosult intézmény előzetes írásos megállapodása alapján, a beruházó költségviselésével kell biztosítani.
Az örökségvédelmi törvényben megjelölt próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a lelőhelyet veszélyeztető források, illetve adott esetben a megelőző feltárás mértékének meghatározása, továbbá a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása.
- Teljes felületű megelőző feltárás
Régészeti lelőhelyen tervezett beruházás esetén – ha a régészeti lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg –, a régészeti lelőhelyet, illetve annak veszélyeztetett részét fel kell tárni (megelőző feltárás). A régészeti lelőhelyen a megelőző feltárás részeként első ütemben próbafeltárást kell végezni, ezzel sor kerül a megelőző feltárás mértékének meghatározására.
A feltáráshoz szerződés megkötése szükséges, amelyet a Kövt. 22. § (3) bekezdésében, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendeletben (Rendelet) foglaltak szerint kell megkötnie a beruházónak a feltárásra jogosult intézménnyel. A régészeti feltárás elvégzéséhez a területileg illetékes iroda engedélye szükséges.
(Link) Az 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet azon megelőző feltárásokkal kapcsolatban, amelyek nagyberuházásokhoz kapcsolódnak külön rendelkezik.
Az 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet 1. § d) pontjában megfogalmazott nagyberuházásnak minősül minden olyan beruházás, amelyet
- a Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított, vagy
- a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozik, vagy
- a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. koordinátor szervei kezelnek.
Az 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet 22. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számít-e.
Nagyberuházás esetén a beruházónak előzetes dokumentációt kell készíttetnie a feltárásra jogosult, területileg illetékes múzeummal. Az előzetes dokumentáció célja a nagyberuházás által érintett területen a terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázása, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzése és pontosítása, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározása. Az előzetes dokumentáció készítése során terepbejárást is kell végezni.
Az említett beruházói nyilatkozatot, valamint az előzetes dokumentációt csatolni kell a feltárási engedély kérelemhez.
A beruházással érintett régészeti lelőhelyeken megelőző feltárást kell végezni és a beruházás további, földmunkával érintett részein mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani.
Mentő feltárásról akkor beszélünk, ha a régészeti feltárás esetén kívül, bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül.
Ebben az esetben a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni.
english magyar
