A beruházások és a régészeti örökség védelme:A régészeti örökség minél teljesebb, beavatkozás nélküli, annak eredeti lelőhelyén, eredeti állapotában, eredeti összefüggéseiben való megőrzését mint alapelvet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény megerősítette. Tehát a régészeti örökség védelme érdekében a lelőhelyek állománya számottevően nem csökkenhet, illetve eredeti összefüggéseikben jelentősen nem károsodhatnak. Ezért a régészeti lelőhelyeket a földmunkákkal járó beruházásokkal el kell kerülni.
A jogszabályok értelmében beruházásnak minősül bármely földmunkával együtt járó építési, tereprendezési munka, továbbá bányászati tevékenységre, intézkedési terv kivitelezésére, létesítmény megvalósítására, üzembe helyezésére irányuló engedélyköteles tevékenység.
Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A feltárások költsége a beruházót terhelik.
A régészeti érintettség tisztázása:Mindezek okán minél előbb, a beruházás tervezése során, vagy akár már az ingatlanvásárlás előtt érdemes tájékozódni az érintett terület vagy ingatlan régészeti érintettségéről, hiszen ez jelentősen befolyásolhatja a beruházás költségeit, de akár a telek beépíthetőségét is. Az érdeklődést lehet a szomszéd telektulajdonosnál kezdeni, mert ha azon a telken volt ásatás, akkor a lelőhely áthúzódhat saját ingatlanukra is. A régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket a településrendezési tervek is tartalmazzák.
Közhiteles nyilvántartást a régészeti lelőhelyekről Hivatalunk (illetve egyik jogelődje, a Kulturális Örökség Igazgatósága) 1999-től vezet. A Nyilvántartási Iroda megkeresésre igazolást nyújt, vagy hatósági bizonyítványt állít ki, de természetesen területi irodáink régészeti felügyelői is készséggel állnak a rendelkezésre. Feltétlenül javasoljuk a területi régészeti felügyelőkkel történő egyeztetést, hiszen arról, hogy egy adott beruházás milyen módon érinti a régészeti lelőhelyet, és a lelőhely védelme, fenntartható használata érdekében milyen megelőző intézkedéseket kell megtenni, hivatalunk illetékes területi szervei, irodái döntenek.
Szakhatósági állásfoglalás:Jogszabályi előírások alapján a társhatóságoknál indult-induló engedélyezési eljárásokban területi irodáink szakhatóságként működnek közre. Ilyenkor a hatóságok az engedélyezendő tevékenység leírását, terveit egy példányban megküldik területi irodáinknak, akiknek 22 munkanapjuk van a válasz megadására. A hivatalról szóló, többször módosított 308/2006. (XII. 23.) kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdéseket.
A régészeti örökség védelme érdekében a megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység. Indokolt esetben a területi irodák feltételként szabhatják a beruházással érintett terület teljes egészének megelőző feltárását is. A régészeti érintettség mértékétől függően – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – a hatóság régészeti megfigyelést is előírhat. A szakhatósági állásfoglalás az engedélyben teljes terjedelmében (indokoló részével együtt) olvasható.
Előzetes szakhatósági állásfoglalást a tervezők vagy maguk a beruházók is kérhetnek irodáinktól.
Megelőző régészeti feltárás:Abban az esetben, ha a területi iroda szakhatósági állásfoglalásában akár próbafeltárást, akár teljes felületű megelőző régészeti feltárást ír elő, akkor a fejlesztés, beruházás földmunkáit a régészeti feltárás előtt megkezdeni nem lehet.
Megelőző régészeti feltárás keretében a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő egyrészt a régészeti érintettség tisztázására, másrészt ha a régészeti jelenségek előfordulása (gyakorisága) a lelőhelyre vonatkozóan elvégzett előzetes vizsgálatok alapján olyan alacsony, hogy a teljes körű megelőző feltárás nem indokolt.
A megelőző régészeti feltárásra szerződést kell kötni a területileg illetékes megyei múzeummal (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeummal).
A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A régészeti lelőhelyet érintő fejlesztés, beruházás tervezése során a törvény 23. §-a szerint a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit.
A szerződés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerződés jóváhagyását is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak.
A megelőző régészeti feltárások engedélyezése:A megelőző régészeti feltárás – a régészeti megfigyelés kivételével – engedélyköteles tevékenység. Engedélyt a feltárásra jogosult területileg illetékes múzeumok kérhetnek hivatalunk területi irodáitól, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet előírásai szerint.
A feltárási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a szerződést is, valamint nagyberuházás esetén a beruházó nyilatkozatát és az előzetes dokumentációt.
Régészet Fogalmak Megelőző feltárás fejezetA benyújtott feltárási kérelmek engedélyezésének és szerződések jóváhagyásának ügyintézési határideje 22 munkanap, nagyberuházás esetén 10 munkanap.
Meghatározott esetekben az engedélyezési eljárásban szakhatóságok is részt vesznek: ha a megelőző régészeti feltárás termőföldön valósul meg (szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő gyep, nádas művelési ág esetében) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szerve, ha pedig a feltárást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő külterületen, természeti területen, egyedi tájértéket magába foglaló területen, vagy Natura 2000 területen végzik, akkor a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség. A szakhatóságok ügyintézési határideje nem számít bele az engedélyezés ügyintézési határidejébe.
A feltárási engedély kiadása és a szerződés jóváhagyása csak az Ásatási Bizottság (a Hivatal által működtetett szakmai tanácsadó testület) véleményezése után lehetséges.
Nem engedélyköteles tevékenységek végzése védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen:A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken azokhoz a – földmunkával járó – tevékenységekhez is engedélyt kell kérni hivatalunk területi irodáitól, melyek egyébként nem engedélykötelesek, például: 30 cm mélységet meghaladó földmunka, faültetés, szőlő- és gyümölcsös telepítése, tuskóirtásos fakitermelés, rigolírozás, meliorizáció, kerítés állítás, légvezeték-tartóoszlop állítása, kavics-, föld- és anyagdeponálás, feltöltés és töltés létesítése, a terület funkciójának és használatának megváltoztatása, reklám elhelyezése, régészeti park, bemutatóhely létesítése, a lelőhely részét képező épület, építmény vagy maradványai bármely járószintjének, padlójának megbontása. faültetés, tuskóirtásos fakivágás, tereprendezés stb.
Leletbejelentés: Amennyiben a területi iroda nem ír elő feltételt szakhatósági állásfoglalásában, vagy a földmunka nem engedélyköteles, mégis régészeti lelet kerül elő, a munkát azonnal fel kell függeszteni. Gondoskodni kell a lelőhely védelméről, és az esetet jelenteni kell a jegyzőnek, és a területileg illetékes múzeumnak is. A bejelentési kötelezettség vonatkozik a felfedezőre, az ingatlan tulajdonosára, az építtetőre és a kivitelezőre egyaránt.
Örökségvédelmi bírság:Az örökségvédelmi előírások megsértői (engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően beruházók) örökségvédelmi bírsággal sújtandóak a törvény alapján. A védett régészeti lelőhelyek esetében, ha a védetté nyilvánító rendelet erről másképpen nem rendelkezik, a bírság mértéke 100 ezertől 250 millió forintig, nyilvántartott lelőhely esetében 10 ezertől 25 millió forintig terjedhet. A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Részletes szabályozásával önálló rendelet foglalkozik (191/2001. (X. 18.) Korm.rendelet az örökségvédelmi bírságról).
Vonatkozó alapvető jogszabályok: - 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 191/2001. (X. 18.) Korm.rendelet az örökségvédelmi bírságról
- 308/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról
- 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól
- 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról
- 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
- 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról
- 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól
