Hagyományosan április tizennyolcadika a Műemléki Világnap. Ebben az esztendőben kettős ünnepet tartunk, hiszen április negyedikén volt 140 éve annak, hogy Pauler Tivadar Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter létrehozta a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát, s ezzel kezdetét vette hazánkban az intézményes műemlékvédelem. A kettős esemény tiszteletére az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottsága az Országház Felsőházi Termében, 2012. április 20-án, pénteken 10.00 órakor ünnepi örökségvédelmi konferenciát rendez.
Előadást tart Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Kelemen Hunor, Románia kulturális és örökségvédelmi minisztere, Hammerstein Judit, a NEFMI kultúráért felelős helyettes államtitkára, Csizmadia Norbert, az NGM gazdaságtervezésért felelős államtitkára és L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. Az ülést követően adja át Réthelyi Miklós miniszter a Forster- és Schönvisner-díjakat. Valamint az ICOMOS-díjait. 14.00 órakor Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreinek gyakorlója nyitja meg a Megmentett örökségünk – Kincsek Európa szívéből című kiállítást az Országgyűlés északnyugati társalgójában.

Április a műemlékvédelemben hagyományosan az ünnep ideje. Közel három évtizede fogadta el az ICOMOS azt a javaslatot, hogy hasonlóan különböző művészeti ágakhoz, az emberiség szempontjából sorsfordító, jelentős problémákhoz, legyen egy nap, amely az épített örökségről szól, ily módon is felhívva a figyelmet megőrzésének, védelmének fontosságára. Így lett április tizennyolcadik a Műemléki Világnap. Ám idén, ebben a hónapban nemcsak a világnapra emlékezünk. 140 esztendeje annak, hogy hosszú előkészítés után 1872. április 4-én Pauler Tivadar Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter rendeletileg, törvényi megerősítés nélkül, korlátozott felhatalmazással létrehozta a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát. S ezzel, úgy mondjuk, megteremtődött az intézményes műemlékvédelem alapja.
Hosszú előkészítés után, hiszen a hazai műemlékek védelmét Henszlmann Imre és Pulszky Ferenc közreműködésével a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók kassai vándorgyűlése vetette föl először, még 1846-ban, és ennek nyomán tette közzé 1847-ben a Magyar Tudományos Akadémia felhívását a műemlékek összeírására. Aztán negyedszázadba telt, mire folyamodványok, tervezetek, felcsillanó remények, félretolt javaslatok után végre megalakult a Bizottság. S közben mindazok, akiknek fontos volt a műemlékvédelem ügye, rendíthetetlenül dolgoztak. Henszlmann Imrére, Pulszky Ferencre, Ipolyi Arnoldra, Rómer Flórisra, Hegedüs Candid Lajosra, a magyar műemlékvédelem első korszakának vezéregyéniségeire, akik valamennyien részt vettek a Bizottság előkészítésében, illetve munkájában, is emlékezünk ezen a napon.
Száznegyven éve a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának feladata volt a „Magyarországi történelmi műemlékek felkutatása, osztályozása és lajstromozása”.
A megalakult Bizottság azonnal munkához látott: a műemlékek nyilvántartásához egy felvételi ívet, ahogy nevezték „törzsívet” készítettek, amelyet kiküldtek felkért, vidéki levelezőiknek. Ők voltak azok az önkéntes műemlékvédők, papok, tanárok, régészek, építészek, természettudósok, művészek, akik kitöltötték az íveket a lakóhelyükön, környezetükben található emlékekről. Legtöbbször rajzokkal, esetleg fényképekkel egészítették még ki az adatokat, leírásokat tartalmazó felvételi ívet. Ezek lettek az alapjai az első műemlékjegyzékeknek. A leírásokat, illusztrációkat ma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtára őriz.
A Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága megalakulása után még kilenc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Henszlmann Imre megfogalmazta törvénytervezetet alapul véve az országgyűlés elfogadja, és 1881. május 28-án mindkét házában kihirdesse a magyar műemlékvédelmet szabályozó első önálló törvényt. Épp abban az évben, amikor tervpályázatot írtak ki a Parlament épületének az építésére. A műemlékek fenntartásáról szóló XXXIX. Törvénycikk négy fejezetben rendelkezett a műemlékek gondozásáról, a szükséges kisajátításokról, a büntető intézkedésekről, s végül a műemlékvédelem szervezeti kereteiről, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Műemlékek Országos Bizottságáról.
Az ünnepi ülés a történelmi múltra is emlékezik, miközben a jelen égető kérdéseit fogalmazza meg összefüggésben a nemzet sorsával, a szorító gazdasági kérdésekkel, a politikai támogatottság szükségességével.